Második rész
Louis szemszöge
-Louis! - ordított fel Niall a legszebb álmomból. Igazából annyi volt a tartalma, hogy nyertem 3 ingyen sört. Nekem ez az álmom, másoknak nem. Épp ezért vagyok különleges és csodás. Na persze egóm az van de egy ilyen sármos férfinak, mint nekem miért ne legyen?!
- Horan. Ha még egyszer felébresztesz szétcsapok a fejeden egy borosüveget - sóhajtok fel mire az ír csak megrázza a fejét.
- Louis. Megint ki voltál ütve és nekem kellett téged összekaparni. Ez még oké is lenne mert szinte minden nap vizesre iszod magad, de most az anyádnál voltál Louis. - anyám neve hallatán ledermedtem. Az lehetetlen. Nem láthatott ilyen állapotban.
- Nem Niall. Az lehetetlen. Anyám nem láthatott így - mutattam végig magamon.
- Louis. Ha nem hiszed el hívd fel szépen és kérdezd meg. Sírva hívott, hogy ordítva berontottál hozzá azt kiabálva, hogy megkeresed apádat és megölöd - szembesített Horan a történtekkel. Oké, hogy részegen beszélek durvaságokat és az is oké, hogy ki nem állhatom apámat és az is, hogy mindig is meg akartam ölni, de hogy tudtam olyan messzire menni, hogy ezzel anyámat zaklattam?! Igaz ő sem egy szent, de átélte velem azt az időszakot. Őt is verte az a drogos iszákot alak.
- Azt a részeges barom akkor is meg fog fizetni azért a 10 évért - mondtam összeszorított fogakkal.
- Tudod William - tette a vállamra a kezét - Te ugyanolyan iszákos alak vagy. Csak te nem csak verekedsz. Te gyilkolsz is.
- Ha még egyszer ahhoz a baromhoz hasonlítasz esküszöm megöllek Horan. Érted? - hajoltam az arcába.
Hogy merészel ahhoz az emberhez hasonlítani aki tönkretette az életemet? Miatta lettem ilyen. Anyám miatt. Ők nem neveltek jól. Miattuk vagyok az ami vagyok.
- Jól van na Tommo. Inkább megköszönnéd, hogy befogadtalak a kecómba miután szinte betörtél anyád házába - jót szórakozott a szöszi a saját "viccén". Most, hogy mondja tényleg az ő házában vagyok. Ahhoz képest, hogy egy hajléktalan csóró kölyök volt, mára egy luxusvillája van. 3 hálószoba, hatalmas konyha, ami a nappaliba vezet, A konyha másik oldalán egy szintén hatalmas étkező van. A földszinten és az emeleten is egy-egy fürdőszoba van. A berendezésről meg ne is beszéljünk. Hatalmas TV-k méregdrága bútorok. Nem sajnálja a pénzt a csávó. És honnan van ennyi pénze? Természetesen a gyilkolásokból és illegális cigaretta árulásból. Egy- két év alatt nem kevés lóvét szedett be az olyan idióta barmoktól, mint például az apám.
- Horan. Ha még egyszer felébresztesz szétcsapok a fejeden egy borosüveget - sóhajtok fel mire az ír csak megrázza a fejét.
- Louis. Megint ki voltál ütve és nekem kellett téged összekaparni. Ez még oké is lenne mert szinte minden nap vizesre iszod magad, de most az anyádnál voltál Louis. - anyám neve hallatán ledermedtem. Az lehetetlen. Nem láthatott ilyen állapotban.
- Nem Niall. Az lehetetlen. Anyám nem láthatott így - mutattam végig magamon.
- Louis. Ha nem hiszed el hívd fel szépen és kérdezd meg. Sírva hívott, hogy ordítva berontottál hozzá azt kiabálva, hogy megkeresed apádat és megölöd - szembesített Horan a történtekkel. Oké, hogy részegen beszélek durvaságokat és az is oké, hogy ki nem állhatom apámat és az is, hogy mindig is meg akartam ölni, de hogy tudtam olyan messzire menni, hogy ezzel anyámat zaklattam?! Igaz ő sem egy szent, de átélte velem azt az időszakot. Őt is verte az a drogos iszákot alak.
- Azt a részeges barom akkor is meg fog fizetni azért a 10 évért - mondtam összeszorított fogakkal.
- Tudod William - tette a vállamra a kezét - Te ugyanolyan iszákos alak vagy. Csak te nem csak verekedsz. Te gyilkolsz is.
- Ha még egyszer ahhoz a baromhoz hasonlítasz esküszöm megöllek Horan. Érted? - hajoltam az arcába.
Hogy merészel ahhoz az emberhez hasonlítani aki tönkretette az életemet? Miatta lettem ilyen. Anyám miatt. Ők nem neveltek jól. Miattuk vagyok az ami vagyok.
- Jól van na Tommo. Inkább megköszönnéd, hogy befogadtalak a kecómba miután szinte betörtél anyád házába - jót szórakozott a szöszi a saját "viccén". Most, hogy mondja tényleg az ő házában vagyok. Ahhoz képest, hogy egy hajléktalan csóró kölyök volt, mára egy luxusvillája van. 3 hálószoba, hatalmas konyha, ami a nappaliba vezet, A konyha másik oldalán egy szintén hatalmas étkező van. A földszinten és az emeleten is egy-egy fürdőszoba van. A berendezésről meg ne is beszéljünk. Hatalmas TV-k méregdrága bútorok. Nem sajnálja a pénzt a csávó. És honnan van ennyi pénze? Természetesen a gyilkolásokból és illegális cigaretta árulásból. Egy- két év alatt nem kevés lóvét szedett be az olyan idióta barmoktól, mint például az apám.
- Most komolyan azt várod, hogy megköszönjem? - nevetek fel - Ismersz annyira, hogy én semmit nem köszönök meg. Mondjuk egy üveg sör pont jól esne - húzom hatalmas vigyorra a számat. Tudom, hogy mindig tartogat sört. Ha már ő nem iszik. Puhány alak. Az alkohol a legjobb dolog amit feltaláltak. 17 éves korom óta rendszeresen iszok. Igazából mindenki részegen szokott meg, ezért az a furcsa, ha józan vagyok. Természetesen erről is apám tehet. Mindenről. De legalább mindent tudok valakire fogni.
- A hűtőben van. A fürdőbe raktam le neked néhány ruhát - sóhajt fel. Nem is tudom miért gyilkos Niall. Egy jó fej helyes kölyök. Annyi pasit, akarom mondani nőt megkaphat. Egy igazi modellalkat. Főleg az a jól kidolgozott test, a gyönyörű szemei...
NEM! Állj le Louis.
Ja. Ha még nem említettem, van néhány gubanc a nemi identitásommal kapcsolatban. Ugyanis én a férfiakhoz vonzódom. Természetesen ez a fő oka, amiért Niall drága csapata nem akart befogadni, mert azt hitték, hogy egyesével megerőszakolom őket. Mondjuk ezeket a szexisteneket ki nem akarná? Főleg Niallt?
Ja. Ha még nem említettem, van néhány gubanc a nemi identitásommal kapcsolatban. Ugyanis én a férfiakhoz vonzódom. Természetesen ez a fő oka, amiért Niall drága csapata nem akart befogadni, mert azt hitték, hogy egyesével megerőszakolom őket. Mondjuk ezeket a szexisteneket ki nem akarná? Főleg Niallt?
- Jó. Mára van program? - kérdezem az ajtóban állva.
- Gemmához dokit hívunk mert az a fasz Malik koton nélkül dugta meg aztán megyünk a parkba csajokért, de más nincs - legyintett. Maliknak csak gratulálok. Már csak az hiányzik, hogy ez a ribanc terhes legyen. Komolyan ilyen szinten hogy lehet balfasz?!
- Mekkora barom - sóhajtom, Horan meg csak helyeslően bólogat.
- Apropó Louis - szólít vissza ismét az ajtóból - Harryről álmodtál.
- Tessék? - kiáltottam fel. Nem elég hogy anyámmal basztat most még Harryt is szóba hozza. A halálomat kívánja ez az ember?
- A nevét mondogattad. Meg, hogy vagy beleszeretsz vagy megölöd - nevetett fel. Ez direkt csinálja? És még milyen jól szórakozik. Pff. Örülök, hogy ilyen vicces a magánéletem és a múltam.
- Biztos csak az ital - legyintettem, pedig tudom, hogy nem. Nem igaz, hogy ez a göndör szörnyeteg nem mászik ki a fejemből. Kellett neki anno, 2 éve kiugrania a busz elé. Ha akkor nem ugrok érte, soha nem kísértene. Nem. Jó volt, hogy megmentettem. Vagy mégsem. Nem tudom. Csak szenvedek. Beszélnem kell vele. El kell mondanom, hogy miattam él még. De nem mernék a szemébe nézni. A sok gyilkosság után. Főleg a nővére miatt. Az a 3 másodperc nem fedezi a bűneimet. - Hazamegyek anyámhoz - szólalok meg végül.
- Nem lenne túl jó ötlet. Nagyon fel van zaklatva - mondja.
- Ahelyett, hogy megmondanád mit csináljak keresd meg anyádat - vágtam a fejéhez. Nem gondolkodtam. Tudom, hogy Niallt elhagyták a szülei és az út mellett hagyták még csecsemő korában. Az utcán nevelkedett. Már kicsi kora óta lop és öl. - Nem úgy értettem. - mentegetőzöm. De csak kimegy mellettem. Ez az egyetlen érzékeny pontja. A szülei. Természetesen nem mondhatom el, hogy mit tudok róluk. Nem tudhatja meg, hogy ő is Styles.
Miután Niall magamra hagyott elfoglaltam a fürdőszobát. Megtisztítottam magam a sok mocsoktól, ami tegnap rám ülepedett és felöltöztem az ír által készített frissen mosott ruhákba. Egy kicsit lógott, mivel én nem vagyok úgy kigyúrva mint ő, de egy napra ez is jó. Miután felöltöztem lementem a konyhába elfogyasztani a Niall által rendelt kínait. Sosem tudtam ezekkel a szar pálcikákkal enni, ezért ismét villát használtam. Természetesen ír haverom emiatt jól ki is nevetett, de Istenem, nem én tehetek róla, hogy lehetetlen ezzel enni. Kaja után, ahogy azt a szöszi tervezte a viskóhoz mentünk Liam unokatestvérével, Dr. Payne-nel Gemmahoz.
- Jó fiúk - lépett ki a házból - nem 100% de valószínű, hogy várandós. De ezek a körülmények a baba és a lány életét is veszélyeztetik. Tudom, hogy titeket ez nem érdekel, de az a kicsi magzat nem ártott, úgyhogy gondolkodjatok. - monda el a mondandóját. Niallt kicsit sem érdekelte és Liamet sem. Zayn természetesen kiakadt.
- Lehetetlen, hogy az a ribanc az én kölykömet várja - nevetett fel keserűen.
- Figyeld már Zayn - lépett mellé Dr. Payne - Te csináltad ezt magadnak, vállalnod kell a következményeket. Néha talán lehetnél figyelmesebb.
- Te csak ne pofázz nekem doki! - ordított.
- Nem igaz hogy neked mindig ordítanod kell - mondom higgadtan - te faszfej - teszem hozzá halkan, mégis úgy, hogy hallja.
- Hogy mondod? - fordult felém.
- Azt mondtam, hogy egy faszfej vagy Zayn. Egy barom - vigyorgok a képébe. - Egy rohadék alak.
- Fogd be! - ordít és egy hatalmasat ver az arcomba. Ő akarta. Természetesen nem hagyom ennyiben.
- Ha ezt látná anyád - nevetek fel. - Ismét letagadna. Megint elküldene. Kitagadna a családodból Zayn - nevetek fel. Tudom, hogy az anyja a gyenge pontja. Amióta letagadta egy rendezvényen fájdalmasan érinti az arabot a téma.
- Fogd be Louis! FOGD BE! - ordít a kezét a fülére téve. Akkor ez is le van rendezve. Miután Zayn idegeit eléggé felcsesztem mint a gyerek ki jól végezte dolgát hazaindultam. Azaz anyámhoz. Bocsánatot kell kérnem. De nem tudok. Neki kell. NEM! Louis! Jól van. Beültem a fehér Range Roverembe és elindultam anyám háza felé.
A kicsiny ház előtt egy eléggé ismerős, mégis emlékeimben halvány képként megjelenő autó állt.
- Hol van az a barom gyerek? - hallom az ordítást már a kapuból. Ő az. Ő van itt. - Nem hallod Jay? - majd egy hatalmas sikoly. Ha meg merte ütni én kibelezem.
- Ne érj hozzá! - rontok be, de nem az volt akire számítottam. Azt hittem már meghalt. Lehetetlen, hogy itt és ilyenkor futok vele össze. - Troy. Te mi a jó büdös kurva életet keresel itt?
- Na már Louis. Miért Troynak hívsz? Hiszen az apád vagyok - villantja rám gusztustalan mosolyát.
- Az egy dolog, hogy a te romlott véred csorog az ereimben de nem vagy az apám. Ahogyan Robert sem. Felfogtad te vadbarom? - higgadtan beszélek vele. Tudom, hogy ezzel felbaszom.
- Ha még egyszer kiejted annak a patkánynak a nevet - néz rám fenyegetően.
- Troy. Kérlek. Egy rohadt alkoholista gyilkos vagyok nem fosok tőled - nevetek fel. Látom hogy beszűkül a pupillája. Hoppá. Ő nem tudta.
- Jay. Mondd, hogy hazudik - néz rá anyámra aki nemet bólogat. Kellett neki cseszegetnie - Louis. Nem lehetsz ilyen.
- De. Lehetek. Miattad és Robert miatt. Érted? - ordítom a pofájába. - Na de tűnj innen mert te leszel a következő a listámon - fenyegetem meg. Természetesen ez a hülye patkány el is tűnt.
- Sajnálom anyu - fordulok felé. Na nem is volt olyan nehéz Louis.
- Nem lehetsz ennyire galád az apáddal - simítja el a hajamat.
- Ő nem az apám! - ordítom. - De nem ezért jöttem. Niall mondta, mi történt tegnap. - sóhajtok.
- Tessék? - néz rám furcsán - Mi lett volna? - nevet fel.
- Azt mondta, hogy berontottam ide - ha hazudott az a pöcs kinyírom
- Louis. Tegnap este jöttem meg a nagyiéktól - mosolyog. Hazudott. Nem hallgattam végig, hanem egyből megkerestem Niallt. Az egyik kanyarban egy fiatal srác akart átfutni az úttesten. Láttam hogy jön a busz. Olyan déja vú. Akarva akaratlanul kipattantam a volán mögül és a srácért ugrottam. Abban a pillanatban megbántam amikor rám nézett a zöld szemeivel.
- Ez nem lehet igaz - morogtam.
- Biztos csak az ital - legyintettem, pedig tudom, hogy nem. Nem igaz, hogy ez a göndör szörnyeteg nem mászik ki a fejemből. Kellett neki anno, 2 éve kiugrania a busz elé. Ha akkor nem ugrok érte, soha nem kísértene. Nem. Jó volt, hogy megmentettem. Vagy mégsem. Nem tudom. Csak szenvedek. Beszélnem kell vele. El kell mondanom, hogy miattam él még. De nem mernék a szemébe nézni. A sok gyilkosság után. Főleg a nővére miatt. Az a 3 másodperc nem fedezi a bűneimet. - Hazamegyek anyámhoz - szólalok meg végül.
- Nem lenne túl jó ötlet. Nagyon fel van zaklatva - mondja.
- Ahelyett, hogy megmondanád mit csináljak keresd meg anyádat - vágtam a fejéhez. Nem gondolkodtam. Tudom, hogy Niallt elhagyták a szülei és az út mellett hagyták még csecsemő korában. Az utcán nevelkedett. Már kicsi kora óta lop és öl. - Nem úgy értettem. - mentegetőzöm. De csak kimegy mellettem. Ez az egyetlen érzékeny pontja. A szülei. Természetesen nem mondhatom el, hogy mit tudok róluk. Nem tudhatja meg, hogy ő is Styles.
Miután Niall magamra hagyott elfoglaltam a fürdőszobát. Megtisztítottam magam a sok mocsoktól, ami tegnap rám ülepedett és felöltöztem az ír által készített frissen mosott ruhákba. Egy kicsit lógott, mivel én nem vagyok úgy kigyúrva mint ő, de egy napra ez is jó. Miután felöltöztem lementem a konyhába elfogyasztani a Niall által rendelt kínait. Sosem tudtam ezekkel a szar pálcikákkal enni, ezért ismét villát használtam. Természetesen ír haverom emiatt jól ki is nevetett, de Istenem, nem én tehetek róla, hogy lehetetlen ezzel enni. Kaja után, ahogy azt a szöszi tervezte a viskóhoz mentünk Liam unokatestvérével, Dr. Payne-nel Gemmahoz.
- Jó fiúk - lépett ki a házból - nem 100% de valószínű, hogy várandós. De ezek a körülmények a baba és a lány életét is veszélyeztetik. Tudom, hogy titeket ez nem érdekel, de az a kicsi magzat nem ártott, úgyhogy gondolkodjatok. - monda el a mondandóját. Niallt kicsit sem érdekelte és Liamet sem. Zayn természetesen kiakadt.
- Lehetetlen, hogy az a ribanc az én kölykömet várja - nevetett fel keserűen.
- Figyeld már Zayn - lépett mellé Dr. Payne - Te csináltad ezt magadnak, vállalnod kell a következményeket. Néha talán lehetnél figyelmesebb.
- Te csak ne pofázz nekem doki! - ordított.
- Nem igaz hogy neked mindig ordítanod kell - mondom higgadtan - te faszfej - teszem hozzá halkan, mégis úgy, hogy hallja.
- Hogy mondod? - fordult felém.
- Azt mondtam, hogy egy faszfej vagy Zayn. Egy barom - vigyorgok a képébe. - Egy rohadék alak.
- Fogd be! - ordít és egy hatalmasat ver az arcomba. Ő akarta. Természetesen nem hagyom ennyiben.
- Ha ezt látná anyád - nevetek fel. - Ismét letagadna. Megint elküldene. Kitagadna a családodból Zayn - nevetek fel. Tudom, hogy az anyja a gyenge pontja. Amióta letagadta egy rendezvényen fájdalmasan érinti az arabot a téma.
- Fogd be Louis! FOGD BE! - ordít a kezét a fülére téve. Akkor ez is le van rendezve. Miután Zayn idegeit eléggé felcsesztem mint a gyerek ki jól végezte dolgát hazaindultam. Azaz anyámhoz. Bocsánatot kell kérnem. De nem tudok. Neki kell. NEM! Louis! Jól van. Beültem a fehér Range Roverembe és elindultam anyám háza felé.
A kicsiny ház előtt egy eléggé ismerős, mégis emlékeimben halvány képként megjelenő autó állt.
- Hol van az a barom gyerek? - hallom az ordítást már a kapuból. Ő az. Ő van itt. - Nem hallod Jay? - majd egy hatalmas sikoly. Ha meg merte ütni én kibelezem.
- Ne érj hozzá! - rontok be, de nem az volt akire számítottam. Azt hittem már meghalt. Lehetetlen, hogy itt és ilyenkor futok vele össze. - Troy. Te mi a jó büdös kurva életet keresel itt?
- Na már Louis. Miért Troynak hívsz? Hiszen az apád vagyok - villantja rám gusztustalan mosolyát.
- Az egy dolog, hogy a te romlott véred csorog az ereimben de nem vagy az apám. Ahogyan Robert sem. Felfogtad te vadbarom? - higgadtan beszélek vele. Tudom, hogy ezzel felbaszom.
- Ha még egyszer kiejted annak a patkánynak a nevet - néz rám fenyegetően.
- Troy. Kérlek. Egy rohadt alkoholista gyilkos vagyok nem fosok tőled - nevetek fel. Látom hogy beszűkül a pupillája. Hoppá. Ő nem tudta.
- Jay. Mondd, hogy hazudik - néz rá anyámra aki nemet bólogat. Kellett neki cseszegetnie - Louis. Nem lehetsz ilyen.
- De. Lehetek. Miattad és Robert miatt. Érted? - ordítom a pofájába. - Na de tűnj innen mert te leszel a következő a listámon - fenyegetem meg. Természetesen ez a hülye patkány el is tűnt.
- Sajnálom anyu - fordulok felé. Na nem is volt olyan nehéz Louis.
- Nem lehetsz ennyire galád az apáddal - simítja el a hajamat.
- Ő nem az apám! - ordítom. - De nem ezért jöttem. Niall mondta, mi történt tegnap. - sóhajtok.
- Tessék? - néz rám furcsán - Mi lett volna? - nevet fel.
- Azt mondta, hogy berontottam ide - ha hazudott az a pöcs kinyírom
- Louis. Tegnap este jöttem meg a nagyiéktól - mosolyog. Hazudott. Nem hallgattam végig, hanem egyből megkerestem Niallt. Az egyik kanyarban egy fiatal srác akart átfutni az úttesten. Láttam hogy jön a busz. Olyan déja vú. Akarva akaratlanul kipattantam a volán mögül és a srácért ugrottam. Abban a pillanatban megbántam amikor rám nézett a zöld szemeivel.
- Ez nem lehet igaz - morogtam.